Virágvasárnap

Barkát szentel Virágvasárnap, a 11 órás ünnepi szentmise keretében Schönberger Jenő megyéspüspök a szatmárnémeti székesegyházban.

Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását ünnepli virágvasárnap az Egyház: a nép közül sokan ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, és eléje szórták. Az előtte járó és utána tóduló sokaság így kiáltott: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” (Mt 21,8).

Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok szerint az emberek a felső ruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János pedig pálmaágakról számol be.

Virágvasárnap a katolikus egyházban a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének, a nagyhétnek a kezdete. A napján, a templomokban barkaszentelést szoktak tartani. A magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen használják aztán a szentelt barkát: szükség esetén elégetik és imát mondanak mellette.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye templomaiban is sor kerül virágvasárnap barkaszentelésre. A szatmárnémeti Székesegyházban délelőtt 11 órától Schönberger Jenő püspök mutat be szentmisét, melynek keretében megáldja a barkát, melyet a hívek a szentmise végén magukkal vihetnek.

Ugyanazon a napon, Keresztúti ájtatosságot tart a szatmárnémeti katolikus ifjúság este nyolc órától, a Kálvária templom udvarán, a nagyböjti felkészülésük zárásaként.